Szombat a bibliában – miért fontos a pihenőnap?

A bibliában az utolsó nap nem a vasárnap volt, hanem a szombat. Ezen a napon az ember abbahagyja, megszünteti a hétköznapi tevékenységét, tehát pihen.

Körmendi Ferenc tanulmánya szerint a szombat szavunk az újgörög szambato szóból származik,^[2] amely a héber sabbát-ból, (megszűnés, szünet), innen a pihenőnap szó átvétele.

Wikipédia

A szombat – sabbát eredete a bibliában

¹Így készült el az ég és a föld és azok minden serege.
²A hetedik napra elkészült Isten a maga alkotó munkájával, és megpihent a hetedik napon egész alkotó munkája után. ³Azután megáldotta Isten a hetedik napot, és megszentelte azt, mert azon pihent meg Isten egész teremtő és alkotó munkája után.
⁴Ez az ég és a föld teremtésének története.

I. Mózes 2.

A szombat megtartása a Tíz parancsolatban

A zsidó vallás és több keresztény felekezet is nagyon komolyan veszi, hogy Isten megparancsolta a pihenést a 7. napon az 10 parancsolatban.

Tartsd meg a nyugalom napját, és szenteld meg azt, ahogyan megparancsolta neked Istened, az Úr. Hat napon át dolgozz, és végezd mindenféle munkádat, de a hetedik nap a te Istenednek, az Úrnak a nyugalomnapja. Semmiféle munkát ne végezz azon, se te, se fiad, se leányod, se szolgád, se szolgálóleányod, se ökröd, se szamarad és semmiféle állatod, se a lakóhelyeden élő jövevény. Hadd pihenjen szolgád és szolgálóleányod hozzád hasonlóan! Emlékezz arra, hogy szolga voltál Egyiptomban, de erős kézzel és kinyújtott karral kihozott onnan téged Istened, az Úr. Ezért parancsolta meg neked Istened, az Úr, hogy tartsd meg a nyugalom napját. 

(5 Mózes 5:12–15)

Ez a parancsolat nem öncélú, hanem arról szól, hogy ciklikusan meg kell pihenni ahhoz, hogy a többi napon minőségi munkát tudjunk végezni a többi hat napon. A megszentelés pedig azt jelenti, hogy elkülönítünk valamit a hétköznapi használattól. Tehát abbahagyjuk azt, amivel a hétköznapok folyamán foglalkoztunk, és Isten keresésére valamint pihenésre fordítjuk azt.

Több vallásnál megfigyelhető, hogy egy kijelölt 7. napon (szombat vagy vasárnap) az emberek ilyenkor mennek templomba, gyülekezetbe vagy zsinagógába. A vallás szigorától függ, hogy mit lehet tenni ezen a napon.

A szombat van az emberért, és nem az ember a szombatért

Jézus nem azért jött, hogy eltörölje a törvényt, hanem hogy betöltse azt. Ő a szombatnál és a vallási előírásoknál is nagyobb. Éppen ezért sokszor kiverte a biztosítékot a vallásos képmutatóknál, akik nem értették a bibliai parancsolatok szellemiségét.

Jézus maga az élet. Ahol Ő járt, élet fakadt, és az emberek meggyógyultak, mert ez áradt ki belőle. Így fordulhatott elő, hogy szombaton is gyógyított, vagy kalászt tépett a tanítványaival, a farizeusok felháborodtak, mert szombaton tilos dolgozni! A gyógyítás és „aratás” (pár kalász letépése) pedig már kimerítette a szemükben a munka fogalmát.

  Egyszer, amikor az Úr szombaton vetések között járt, tanítványai útközben tépdesni kezdték a kalászokat. Ezért a farizeusok megszólították: „Nézd, olyat tesznek szombaton, amit nem szabad!”

   Jézus ezt felelte nekik: „Sohasem olvastátok, mit tett Dávid, amikor társaival együtt nélkülözött és éhezett? Abjatár főpap idejében bement az Isten házába, és megette a megszentelt kenyereket, és adott belőle társainak is, pedig ezeket a kenyereket csak a papoknak volt szabad megenniük.”

   Majd ezt mondta nekik: „A szombat van az emberért, nem az ember a szombatért. Azért az Emberfia ura a szombatnak is.”

Márk Evangéliuma 2,23-28

Jézus Ura a szombatnak is!

Jézus azt tette, amit az Atyánál látott, aki gyógyít, és elevenít. Ő volt a Földön és a Szent Szellem által ma is az Atya kinyújtott karja, aki cselekszik. A hamis vallás mindig üldözi az igaz hitet, mert nem érti Isten akaratának a lényegét. A betűn rágódik, ahelyett a érzékelné a megelevenítő szellemet. Jézust, aki csak jót tett, már a szombat áthágásáért is meg akarták ölni.

⁵Volt ott egy ember, aki harmincnyolc éve szenvedett betegségében.⁶Amikor látta Jézus, hogy ott fekszik, és megtudta, hogy már milyen hosszú ideje, megkérdezte tőle: Akarsz-e meggyógyulni? ⁷A beteg így válaszolt neki: Uram, nincs emberem, hogy amint felkavarodik a víz, beemeljen a medencébe. Amíg én odaérek, más lép be előttem. ⁸Jézus ezt mondta neki: Kelj fel, vedd az ágyadat, és járj! ⁹És azonnal meggyógyult ez az ember, felvette az ágyát, és járt. Aznap pedig szombat volt.
¹⁰A zsidók ekkor így szóltak a meggyógyított emberhez: Szombat van, nem szabad felvenned az ágyadat. ¹¹Ő így válaszolt nekik: Aki meggyógyított, az mondta nekem: Vedd az ágyadat, és járj! ¹²Megkérdezték tőle: Ki az az ember, aki azt mondta neked, hogy vedd fel, és járj? ¹³De a meggyógyított ember nem tudta, hogy ki az, mert Jézus félrehúzódott az ott tartózkodó sokaság miatt. ¹⁴Ezek után találkozott vele Jézus a templomban, és ezt mondta neki: Íme, meggyógyultál, többé ne vétkezz, hogy valami rosszabb ne történjék veled. ¹⁵Elment ez az ember, és megmondta a zsidóknak, hogy Jézus az, aki meggyógyította.

A Fiú feltámaszt és ítél

¹⁶Azért üldözték a zsidók Jézust, mert szombaton tette ezt. ¹⁷Jézus így szólt hozzájuk: Az én Atyám mind ez ideig munkálkodik, én is munkálkodom. ¹⁸Ezért azután a zsidók még inkább meg akarták ölni, mert nemcsak megtörte a szombatot, hanem saját Atyjának is nevezte Istent, és így egyenlővé tette magát az Istennel.
¹⁹Megszólalt tehát Jézus, és ezeket mondta nekik: Bizony, bizony, mondom nektek: a Fiú önmagától semmit sem tehet, csak ha látja, hogy mit tesz az Atya, mert amit ő tesz, azt teszi a Fiú is, hozzá hasonló módon. ²⁰Mert az Atya szereti a Fiút, és mindent megmutat neki, amit ő tesz. És ezeknél nagyobb tetteket is mutat majd neki, hogy ti csodálkozzatok. ²¹Mert ahogy az Atya feltámasztja a halottakat, és életre kelti őket, úgy a Fiú is életre kelti azokat, akiket akar. ²²Az Atya nem is ítél meg senkit, hanem az ítéletet egészen a Fiúnak adta át, ²³hogy mindenki úgy tisztelje a Fiút, ahogyan az Atyát tisztelik. Aki nem tiszteli a Fiút, az nem tiszteli az Atyát sem, aki őt elküldte. ²⁴Bizony, bizony, mondom nektek: aki hallja az én igémet, és hisz abban, aki elküldött engem, annak örök élete van, sőt ítéletre sem megy, hanem átment a halálból az életbe.

János evangéliuma 5. fejezet

Tartsunk szombatot vagy sem?

Az újszövetségben megengedett a szombat meg nem tartása. Pál apostol Jézushoz hasonlóan meghagyja nekünk a szabadságot:

⁵Az egyik előnyben részesíti az egyik napot a másikkal szemben, a másiknak meg minden nap egyforma. Mindegyik legyen bizonyos a maga meggyőződésében!

A rómaiaknak írt levél 14. fejezet
 

Nem törhetünk pálcát ebben a kérdésben senki felett. Viszont úgy látom, hogy sokan hajlamosak kizsigerelni magukat, és minden nap hajtani. Kérni kell a Szent Szellem vezetését ebben. Egyre inkább azt tapasztalom, hogy nagyon jó (lenne) a szombatot komolyan venni, ha megértjük a célját.

Tehát nem az a fontos, hogy gyújtunk-e tüzet vagy sem, hanem hogy erővel szakítsuk ki magunkat a hétköznapokból, és legyen egy nap teljesen más mint a többi. Ez a nap szóljon Istenről és a családról, de semmiképpen ne a házimunkáról vagy egyéb hétköznapi elfoglaltságról. Még én sem tudom, hogy lehetne ezt kivitelezni, mert van 3 gyerekem, és nincs tapasztalatom a teljes leállásban. A zsidók és az adventisták ezt meg tudják oldani rengeteg gyerek és feladat mellett is.

Az emberi szervezetnek kell a szombat!

A zsido.com-on olvastam egy érdekességet a szombatról. Gondoltam, szétnézek ott, ahol a szombatot / sabbátot komolyan veszik:

A munka a hétnek hat napján éppoly fontos az ember testi és szellemi fejlődése szempontjából, mint a nyugalom a hetedik napon. Sem férfi, sem nő, bármily gazdag is, nincs felmentve, bölcseink szerint (Hoffmann, Midrás Tánáim, 5Mózes 5:14.) a munka kötelessége alól, mert a tétlenség okvetlenül bűnös gondolatokhoz és rossz tettekhez vezet. Hogy hét nap közül legalább egyet a pihenésnek kell szentelni, azt az utolsó 3000 év tapasztalatai is igazolták. Egészségi állapotunk folytonosan rosszabbodik, ha ennyit sem szánunk a pihenésre. Az első francia köztársaság be akarta vezetni, hogy csak minden tizedik nap legyen pihenőnap. De a kísérlet nem sikerült.

A szombati pihenés és munkatilalom a Bibliában

Szerintem érdemes lenne kipróbálni, és tuti, hogy nem bánnánk meg. Aki megéli a szombatot, kommentben írja le, hogy hogy oldja meg, és mit tapasztalt?