Számomra az egyre népszerűbb angolszász Halloween soha nem jelentett ünneplésre való okot. 🎃 Lényemtől idegennek tartom, de művelődés- és vallástörténeti szempontból nagyon is érdekes a Halloween, a Mindenszentek vagy a halottak napjának eredete, és az, hogy bármilyen szinten is kapcsolatba hozható-e a Szentírással. Ha igen, akkor mit mond erről a Biblia? Erről szól a következő írás. A cikkben megosztom a saját és más hívők véleményét, gondolatait ezekről az ünnepekről. Vajon mitől kell jobban félni: a csontváz jelmeztől, a halottak visszajáró lelkeitől, ha nem gyújtunk gyertyát, vagy a démonoktól, ha mégis kimegyünk a temetőbe a mécsesekkel egy családi program keretein belül. Lelövöm a poént előre: egyiktől sem kell megijedni!
Mikor van a Halloween és melyik magyar ünnepnek felel meg?
A Halloween, amelyet az angolszász országokban október 31-én tartanak, leginkább a magyar Mindenszentek és Halottak napja ünnepeivel áll párhuzamban. Míg Halloween a szellemekkel és a halottakkal való kapcsolatot tematizálja, Magyarországon november 1., Mindenszentek ünnepe a katolikus egyházban a szentekről való megemlékezés napja, november 2., halottak napja pedig az elhunyt szeretteinkre való emlékezésről szól.
Halloween eredetileg a kelta Samhain ünnepből származik, melyet a nyár végét és az őszi betakarítást jelző fesztiválként tartottak számon, ahol a halottak lelkének visszatérésére készültek. Ezzel szemben Magyarországon a Mindenszentek és a Halottak napja inkább a család, az emlékezés és a gyász kifejezésére szolgál, a temetőkben gyertyagyújtással és csendes megemlékezéssel. A két ünnep tehát hasonló témát dolgoz fel, de a magyar hagyományokban kevesebb a játékos, jelmezes elem, és inkább a tiszteletadásra és a csendes megemlékezésre helyeződik a hangsúly.
Mióta léteznek ezek az ünnepek, és köthetők-e kronológiailag a Bibliához?
A Halloween és a Mindenszentek története messzire nyúlik vissza, de nem köthetők közvetlenül a Bibliához, mivel a Biblia nem tartalmaz utalásokat ezekre az ünnepekre. Bár Magyarországon is egyre elterjedtebb a Halloween, de sokan még mindig a Mindenszentek és a Halottak napját részesítik előnyben.
Mióta tartják a Halloweent? Mi köze a Mindenszentek ünnepéhez??
A Halloween keresztényesítése a kelta Samhain ünnepből alakult ki, amelyet az ókori kelták tartottak október 31-én, a nyár lezárásaként és a tél kezdeteként. Eredetileg a kelták úgy hitték, hogy ezen az éjszakán a halottak lelkei visszatérhetnek, ezért rituálékkal, áldozatokkal és jelmezekkel próbálták távol tartani a szellemeket. Az ünnep szelleme egyre elterjedtebbé vált a kelta területeken, különösen Írországban, Skóciában és Nagy-Britanniában, majd a kereszténység megjelenésével ez az ünnep átalakult. Magyarországon Halloween az 1990-es évektől kezdve vált népszerűvé, elsősorban angolszász kulturális hatások révén.
A 8. században III. Gergely pápa november 1-jére helyezte a Mindenszentek napját („All Saints’ Day”), amely a szentek és mártírok tiszteletére szolgált. Így az október 31-i éjszaka, amelyet addig a Samhain határozott meg, a keresztény hagyományban „All Hallows’ Eve”-ként (a Mindenszentek előestéjeként) vált ismertté. Ez az átalakulás részben arra irányult, hogy a helyi pogány ünnepeket keresztény jelentéssel ruházza fel, és így a kelták számára vonzóbbá tegye a keresztény hitet. November 1-jét egyre szélesebb körben ünnepelték, mivel az egyház arra bátorította a híveket, hogy a szentekre és az örök életre emlékezzenek, így a haláltól való félelem helyett a keresztény remény üzenete került előtérbe
Az All Hallows’ Eve elnevezés fokozatosan „Halloween”-re rövidült, és a keresztény ünnephez kapcsolódóan a hívők továbbra is imádkoztak az elhunytak lelki üdvéért. A Halloween azonban az évszázadok során visszatért a népszokások körébe, különösen az amerikai bevándorló közösségek révén, akik újraélesztették a jelmezes szokásokat és a tökfaragás hagyományát. Ma a Halloween szekuláris és vallási elemeket egyaránt magában foglal, de keresztény alapjai megmaradtak azáltal, hogy a Mindenszentek ünnepére készíti elő a híveket.
Halottak napja a keresztény hagyományban
A halottak napja november 2-án emlékezik meg az elhunytakról, és mélyen gyökerezik a keresztény hagyományokban. Az ünnepet először a clunyi apátságban vezette be Odiló apát a 10. században. Célja az volt, hogy a hívek imádkozzanak azokért a lelkekért, akik a tisztítótűzben várnak megváltásra. Az ünnep alapja a középkori egyház tanítása a tisztítótűzről: a hívők számára fontosnak tartották, hogy imádkozzanak szeretteikért, akik – bár már meghaltak – még nem jutottak a mennyországba.
A halottak napját hivatalosan nem tekinthetjük bibliai alapú ünnepnek, hiszen a tisztítótűz tanítása nem szerepel közvetlenül a Bibliában. Az ünnep azonban széles körben elterjedt az egyházi hagyomány részeként, és a mai napig fontos szerepet játszik a katolikus közösségekben világszerte. Az elhunytakért való ima és gyertyagyújtás a remény és az emlékezés jele, amely a szeretett személyek iránti tiszteletet és a halál utáni életbe vetett hitet fejezi ki.
Mindenszentek és halottak napja Magyarországon
Mindenszentek (november 1.) Magyarországon a szentekről való megemlékezés napja. A katolikus hagyomány szerint ezen a napon a szenteket tisztelik, mind azokat, akik hivatalosan elismertek, mind azokat, akik névtelenül követték Krisztust. A Halottak napja (november 2.) az elhunyt családtagok emlékére szolgál, és a temetőkben való gyertyagyújtás, koszorúzás szokásává vált. Ezt a napot a katolikus egyház az elhunyt hívek lelki megsegítésére tartja, a tisztítótűzben lévőkért való imádsággal, amint azt az egyházi hagyomány tanítja
Forrás: Vatican News, EWTN Global Catholic Television Network, Christianity.com, Learn Religions
Mit mond a Biblia a halottakról és a szellemekről?
A Biblia sok helyen figyelmeztet az okkult gyakorlatok és a halottak szellemeivel való kapcsolat veszélyeire, mivel ezek eltávolíthatják a hívőt az Istennel való tiszta kapcsolattól. Az Ószövetség törvényei egyértelműen elutasítják a halottidézést és más spirituális rítusokat, mivel ezek az Isten által kívánt világosságtól és igazságtól eltérő irányba terelhetik az embert.
Az Újszövetség ennél árnyaltabban fogalmaz: nem annyira a szabályok megtartására, hanem Krisztus követésére hív, amelynek középpontjában a szeretet, világosság és Isten iránti hűség áll.
Ószövetségi figyelmeztetések az okkult gyakorlatokkal kapcsolatban
Az 5Mózes 18:10-12 szerint:
“10Ne legyen olyan nálad, aki a fiát vagy a leányát áldozatul elégeti, ne legyen jós, se varázslást űző, jelmagyarázó vagy igéző! 11Ne legyen átokmondó, se szellemidéző, se jövendőmondó, se halottaktól tudakozódó! 12Mert utálatos az ÚR előtt mindaz, aki ilyet cselekszik: éppen ezek miatt az utálatos dolgok miatt űzi ki előled ezeket a népeket Istened, az ÚR..”
Ez a figyelmeztetés arra utal, hogy Isten nem engedélyezi a halottak vagy szellemek világával való kapcsolatfelvételt. Az ilyen tevékenységek ugyanis elterelhetik az embert a hit tiszta útjáról.
Az Újszövetség: Krisztus világosságának követése
Az Újszövetség már kevésbé a szabályok szigorú betartására, mint inkább a hit és a kegyelem általi életre helyezi a hangsúlyt. Az Efezusiakhoz írt levél 5:7-15 ezt mondja:
6Senki meg ne tévesszen titeket üres beszédével, hiszen éppen ezekért sújtja Isten haragja az engedetlenség fiait. 7Ne vegyetek tehát részt ezekben! 8Mert egykor sötétség voltatok, most azonban világosság vagytok az Úrban: éljetek úgy, mint a világosság gyermekei. 9A világosság gyümölcse ugyanis csupa jóság, igazság és egyenesség. 10Ítéljétek meg tehát, mi az, ami kedves az Úrnak, 11és ne vegyetek részt a sötétség haszontalan cselekedeteiben, hanem inkább leplezzétek le ezeket. 12Mert amiket titokban tesznek, azokról még beszélni is szégyen, 13de mindaz, amit a világosság leleplez, nyilvánvalóvá lesz. 14Mert minden, ami nyilvánvalóvá lett, az világosság. Ezért mondja: „Ébredj fel, aki alszol, támadj fel a halálból, és felragyog neked a Krisztus.
Ez az igehely arra hív, hogy a keresztények világosságban, az isteni igazság és szentség követésében éljenek. A sötétség elkerülése és a világosságban való élet az alapja annak, hogy megőrizzük tiszta kapcsolatunkat Istennel.
A keresztény megosztottság a Halloween kapcsán
Míg egyes keresztények ártalmatlan szórakozásként tekintenek Halloweenre, mások úgy vélik, hogy ez veszélyeztetheti a hitüket. Magyarországon sokan inkább a keresztény ünnepeket, Mindenszenteket és Halottak napját tartják fontosabbnak, és elutasítják a Halloweenhez kapcsolódó „sötétebb” elemeket. A katolikus és protestáns egyházak sokszor óvatosságra intenek Halloween megünneplésével kapcsolatban, és inkább a halottak iránti tiszteletteljes megemlékezést javasolják.
Jézus arra tanít, hogy a keresztény élet alapja a szeretet, nem pedig a félelem. Az Máté 22:37-40 így fogalmaz:
„Jézus így felelt neki: „Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből! … Szeresd felebarátodat, mint önmagadat! E két parancsolattól függ az egész törvény és a próféták.”
Ez az üzenet azt sugallja, hogy ha szeretetben és világosságban élünk, nincs szükség félelemre a szellemi világ vagy az okkult praktikák miatt. Az Újszövetség tanítása, hogy Krisztus követése a szeretetre és az igazságra épül, és a hívők minden szükséges útmutatást megtalálnak Krisztus tanításaiban anélkül, hogy más spirituális gyakorlatokra támaszkodnának.
A Halloween bulikkal kapcsolatos tanács gyermekes családoknak
A gyülekezetünk pásztorával beszélgettem a minap, és az ezzel kapcsolatos véleményét megosztotta velem (ezzel én is mélységesen egyetértek): a félelem gyakran abból fakad, ahogyan beszélünk az ünnepről vagy a programról. Ha a gyermek felé azt közvetítjük, hogy valami veszélyes vagy ártalmas, az önmagában is félelmet kelthet benne, még akkor is, ha valójában nem volna oka félni. Ebben az esetben, ha az iskolai Halloween-programra sor kerül, sokkal fontosabb lehet az, hogy ne közvetítsünk alaptalan félelmeket. Inkább tanítsuk a gyermeket arra, hogy egyes kosztümök és szimbólumok a szórakozást szolgálják, de nem kell belemerülniük azok jelentéseibe. Természetesen nem szükséges a gyermeket ijesztő vagy kellemetlen jelmezbe öltöztetni.
Záró gondolataim a Halloweennel kapcsolatban
Szerintem is az a fontos, hogy a hitben éljünk, anélkül hogy alaptalan félelmeket keltenénk magunkban vagy családtagjainkban. Ha Krisztus tiszta beszédéhez és szeretetéhez ragaszkodunk, akkor meg tudjuk különböztetni, mi az, ami valóban ellentmond a hitünknek, és mi az, ami egyszerű kulturális elem, amely ártalmatlan módon szolgálhatja az ünnepi örömöt.
